Figyeljünk meg egy négyévest játék közben. Már nem csak mozog, és nem csak azt mondja, hogy „majd én”. Most már tervet sző: várat épít, történetet talál ki, szerepet oszt, célt tűz ki, és nekivág. Erikson elméletében ez a harmadik szakasz lényege – a gyermek felfedezi, hogy nemcsak akarhat valamit, hanem el is indulhat felé. Ezt a kort a kezdeményezés és a bűntudat feszültsége jellemzi. Ez a szakasz szervesen épül az autonómia korábban megszerzett élményére: a gyermek már tudja, hogy akarhat – most azt tanulja meg, hogy terveket is szőhet.
Kezdeményezés kontra bűntudat: a tervek és a fantázia kora
Nagyjából három és hat éves kor között a gyermek világa kitágul: szalad, kérdez, kitalál, vezet és követ. A játék lesz a fő terepe annak, hogy kipróbálja, mire képes; a fantázia birodalmában felnőtteket, hősöket, szülőket „játszik el”. Tele van energiával és tervekkel, megtanul célt kitűzni, nekifeszülni egy feladatnak, és örülni annak, amit létrehozott. A kezdeményezés a tettvágy, a kíváncsiság és a vállalkozó kedv együttese – az a belső lendület, amely azt súgja: „Kitalálom, és megcsinálom.”
A lelkiismeret születése – és amikor a bűntudat túlnő
Ekkor születik meg a lelkiismeret is. A gyermek elkezdi belsővé tenni a felnőttek szabályait, és kialakul benne a képesség a bűntudatra – arra, hogy érezze, mikor lépett át egy határt. Ez egészséges és szükséges, hiszen ez teszi lehetővé az erkölcsi tájékozódást. A baj akkor kezdődik, ha a bűntudat túlnő. Ha a gyermek élénk kezdeményezéseit, kérdéseit, merész fantáziáit rendre szigorral, gúnnyal vagy megszégyenítéssel fogadják, a vállalkozó kedv helyén bűntudat marad, és inkább visszahúzódik, semhogy újra kezdeményezzen. (A másik, ritkábban emlegetett véglet a teljes határnélküliség, ahol a gyermek nem tanulja meg, hogy a kezdeményezésének mások is szabhatnak határt.) Az egészséges fejlődés ott van, ahol a gyerek bátran tervezhet, miközben gyengéd, de világos keretek között tanulja meg, hogy a tettei másokra is hatnak. A cél nem a lendület megtörése, hanem az irányítása.
A szakasz erénye: a céltudat
A szakasz erénye a céltudat – az a bátorság, amely lehetővé teszi, hogy célokat tűzzünk ki, és elinduljunk feléjük anélkül, hogy megbénítana a kudarctól való félelem.
Hogyan hat a bűntudat a felnőtt életre és a párkapcsolatra?
Felnőttként ez az álmaink, terveink mozgatórugója. Akiben a kezdeményezés egészségesen megerősödhetett, az könnyebben vág bele új dolgokba, vállal vezető szerepet, és tud örülni a saját teljesítményének. Akit viszont a kezdeményezéseiért sok szégyen vagy büntetés ért, az felnőttként is küzdhet a bűntudattal: ott lehet a halogatás, az önszabotázs, a folytonos „nincs jogom ezt akarni” érzése. A párkapcsolatban ez úgy jelenik meg, hogy valaki nem meri kezdeményezni a közeledést, fél „túl soknak” lenni, vagy bűntudatot érez, ha a saját vágyait helyezi előtérbe. Ez is gyógyulhat: egy elfogadó kapcsolatban megtapasztalható, hogy szabad akarni, tervezni, kezdeményezni anélkül, hogy büntetés járna érte. Ha ez a mintázat a kapcsolatukban is visszatér – az egyik fél nem mer kezdeményezni, a másik nem érti a visszahúzódást –, a párkapcsolati tanácsadás segíthet közösen rálátni, mi zajlik valójában.
Mit tehet, ha a bűntudat vagy a halogatás visszatartja?
Ha úgy érzi, hogy a bűntudat vagy a halogatás gyakran visszatartja, egy egyéni konzultáció keretében érdemes megnézni, honnan ered. A következő részben a negyedik szakasz jön: az iskoláskor, amikor a gyermek megtapasztalja, milyen öröm a jól elvégzett munka.